Elérhetőség:
      Jankovits Krisztina
      9012 Győr-ménfőcsanak, Paptagi u.3
      Tel.: 30/288-3217
     
jk@jkfoto.hu 

 

Kedves Látogatóim!


Szeretném megköszönni Mindnyájatoknak, akik megkerestetek, majd munkával bíztatok meg az elmúlt néhány hónapban. Jó volt újra látni a régi, kedves ismerősöket, és természetesen megismerni új arcokat is. Sok családot vissza kellett utasítanom, amit nagyon sajnálok, de így is túlvállaltam magam a nyáron, és szinte minden nap dolgoztam. Sokak számára sajnos, számomra viszont kel
lemes, hogy egy időre ismét el kell köszönjek Tőletek. Az ok: Titusz után újra babát várok. Számomra ez azt jelenti, hogy újra átélhetem a várandósság minden örömét, a baba belső simogatását, február végén pedig megláthatom az arcot, akire annyira nagyon, de nagyon kíváncsi vagyok!
Kívánok Nektek a következő találkozásig minden szépet és jót, sok szeretettel:

Jankovits Krisztina

2012. október

 

Kedves Látogatóm!

 

Köszönöm, hogy itt vagy! Engedd meg, hogy megosszam Veled a legújabb információkat a jkfoto háza tájáról, és egyben megköszönjem a rengeteg érdeklődő és gratuláló levelet, amit az utóbbi egy évben kaptam!

 

2011. május 9-én megszületett a kisfiam, Titusz. Hat héttel korábban jött, mint vártuk, ezért volt egy kis ijedelem, de szerencsésen túljutottunk a kezdeti nehézségeken, és mára már csak az öröm maradt. Gyorsan behozta a lemaradást, nagyon ügyes, kedves, mosolygós baba, aki folyton izeg-mozog. Mászik már egy jó ideje, pár hete pedig egyre ügyesebben kapaszkodik fel stabilnak tűnő helyekre és lépeget. Csodálatos kis ember:-))

 

Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.”

Mécs László

 

Ezt egy barátnőmtől kaptam sms-ben, mindig elsírom magam rajta:-)

 

Eddig is lenyűgöztek a gyerekek. A humoruk, finom érzékenységük, bölcsességük... Most még jobban tisztelem őket.:-)

 

Sokszor ülünk a férjemmel, mint két kis veréb(így képzelem magunkat:-))) és csak csodáljuk Tituszt. (mintha ő lenne az erősebb - a kórházban, az inkubátor mellett is folyton ezt éreztem)

A Tv-ben láttam múltkor egy dokumentum filmet, ahol egy afrikai törzsben egy apuka mondta: Amikor gyermekünk születik, megköszönjük Istennek és vendégül látjuk. Tetszett ez, hogy nem a „tulajdonuk” a gyermek, hanem ajándék. Minden szülő lehetőséget kap arra hogy nevelheti, szeretheti, vigyázhat a saját egyéni „Ajándékára”.

 

A másik, ami nagyon megmaradt bennem: Müller Pétertől olvastam, hogy mennyire nagyra tartja az édesanyját, mert egész életében, a legnagyobb szörnyűségek közepette is tudott kacagni! Végignevette, bolondozta vele, a gyerekével az életét. Mérhetetlen szeretettel beszél az édesanyjáról!

 

Az én példaképem anyukám, és az Ő kifogyhatatlan életenergiája, derűje... :-)

 

 

 

 

 

Kicsit a fotózásról:

 

A kisfiam születése óta még inkább rájöttem, milyen fontos, hogy a gyermekek fotózásánál itt legyenek a szülők. Nagyon sokat segítenek egy-egy jó felvétel elkészülésében. Tituszról is olyankor készülnek a legjobb képek, ha önfeledten játszik az apukájával, én pedig megfigyelőként fotózhatok kedvemre. Amikor csak ketten vagyunk, ámulva nézi a fényképezőgépet, és sokkal nehezebben tudom elcsípni a jó pillanatokat.

 

 

 

Sokan kérdezik, mikor kezdek újra dolgozni. (Ígérem mindenkinek válaszolok-rengeteg megválaszolatlan e-mail vár rám)

Ezzel kapcsolatban jó híreim vannak: körülbelül május közepétől ismét várom a gyerekeket és a szülőket. Erről minden kedves régi vendégemnek külön értesítőt küldök majd. Ezért szeretnék megkérni mindenkit, hogy aki fotózásra szeretne jönni, a biztonság kedvéért írjon nekem egy emlékeztető emailt (a gyermeke nevével). Így biztos lehet benne, hogy kap majd hírlevelet az indulásról és az újdonságokról.

 

Elöljáróban: Napi egy fotózásnál nem tudok többet vállalni(vasárnap nem fogok fotózni), akik többször voltak már nálam, mindenképpen őket szeretném előnybe részesíteni. Előre szeretnék elnézést kérni azoktól, akik esetleg nem kerülnek sorra a nyári fotózásoknál.

 

Esküvőfotózást idén sem vállalok, mert az olyan nagy munka, hatalmas felelősség, hogy baba mellett kivitelezhetetlennek gondolom.

 

 

Nem csak lélekben, hanem külsőségekben is megújulva várom majd a fotózkodni vágyókat – a műtermem teljesen átalakul. Amint kész lesz, küldök fotókat, hogy mindenki bepillanthasson egy kicsit a kulisszák mögé! Természetesen a szabadtéri fotózást nem hagyom ki idén sem. Imádok szabadban fotózni a gyerekeknek az az igazi „közegük”:-)

 

 

-Őszi-Karácsonyi időpontokat egyelőre nem egyeztetek, mert nem merek annyira előre tervezni, és nem szeretném, ha később le kellene mondanom a megbeszélteket.

 

A tavaly tavasszal lemondott fotózásokat mindenképp szeretném elsőként pótolni. Az érintetteket személyesen felhívom majd, de ha olvassák ezt az üzenetet, kérem, hogy ők is írjanak egy emailt.

 

Mindenkinek szép tavaszt kívánok!

 

Jankovits Krisztina

 

2012. március

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Érdeklődő/ Látogató/ Erre tévedő!
Talán már ismerjük egymást, talán még nem – bárhogy is, szeretném megosztani Veled az örömhírt: Anyuka leszek!
Egy időre ezért most búcsúzom… de visszatérek! A 2011-es évet teljes egészében ennek a számomra új, de nagyon várt élménynek szentelem. Tele vagyok azonban ötletekkel, és biztosan tudom, hogy az anyaság megtapasztalása csak elmélyíti és megsokszorozza majd azt a kreativitást, amiből munkám során eddig merítettem.
A fejemben már megvannak a legújabb helyszínek, témák, folyton új kellékek után kutatok… a babavárás inspirál! Azon szerencsések közé tartozom, akiknek az életük, a szenvedélyük és a munkájuk szorosan összekapcsolódik, és már alig várom, hogy még jobban elmerülhessek az újszülött fotózás rejtelmeiben.
A kismamaságról azt mondják, ilyenkor a legszebb egy nő. Remélem, az élmény által megtapasztalhatom majd a lágyság, a nőiség újabb dimenzióit, és ezt a későbbiekben a fotózás során is kamatoztathatom.
Addig is, szeretném megköszönni minden családnak, akik eddig a bizalmukba fogadtak, és velem fotóztatták gyermekeiket! Minden régi és új vendéget sok meglepetéssel, szeretettel várok a visszatérésem után!


Jankovits Krisztina
 

2011. január

 

 

 

Esküvőfotó

 Egyszerűsített stíluskalauz  

 
Írta: Fekete Csaba nászriporter 
  
Az esküvő fotózásnak igen sok vállfaja létezik. Ember legyen a talpán, aki rendet tud teremteni a sok irányzat közt. Hallani fotozsurnalizmusról, klasszikus és dokumentarista, illusztratív, kreatív, fashion, glamour, portrait journalism-ról és még számtalan hasonlóról.

Amikor fényképészt választasz, nem árt tudodnod, milyen képeket várhatsz a különféle fotográfusoktól, ehhez azonban tudnod kell, milyen stílusban dolgoznak, mire képesek és vélhetően mire nem.

Csináljunk egy kis rendet:

A stílusokat többféle módon is lehetne csoportosítani, de a legegyszerűbb azon tény alapján, mekkora mértékben avatkozik bele a fotográfus az alanyai tevékenységébe, milyen szerepe van az esküvői események alakításában.


A stílusokat így egy képzeletbeli skálára helyezhetjük, amelyen a teljes beavatkozás a skála baloldali végén, a beavatkozás hiánya pedig a jobb végén található.

 

 

a fotós beavatkozik ------------------------------------------------------------------- a fotós csak megfigyelő

 

A hagyományos fotográfia a dolgok kezdete óta alapvető tényezőként van jelen a párok életében. Dédanyáinknak el kellett menniük a műterembe és ott sok időt kellett eltölteniük a fotográfussal. Sőt, a menetrendet leginkább a fotográfushoz, a műterem órarendjéhez kellett igazitani. Ezáltal a fényképész a mennyegző napjának aktív résztvevőjévé vált, ő határozta meg a menetrendet, beszélt a párokhoz, akik azt tették amit ő mondott nekik, leültek, felálltak, forgolódtak, mindent megtéve a fényképek kedvéért. Ez a skála bal vége.

 A negyvenes években kialakult, Henri Cartier-Bresson , David Seymour, Robert Capa, William Vandivert és George Rodgers, valamint az általuk létrehozott első sajtófotós-ügynökség (a legendás Magnum) nevéhez köthető dokumentarista, azaz az eseményeket megfigyelő de nem beavatkozó, passzív szerepet vállaló riportfotográfia esküvői megfelelője, az esküvői fotozsurnalizmus áll a skála másik végén. Ezen stílus képviselői nem avatkoznak bele az események folyamába, tevékenységük az események művészi igényességű dokumentálásában merül ki. Ennek vezérgondolata a következő:

 "Az esemény érzékelésnek a pillanat törtésze alatti érzékelése és ezzel egyidejűleg az esemény megfelelő bemutatására alkalmas forma precíz megválasztása...A fényképészetben még a legapróbb dolog is nagyszerű főszereplővé válhat. Az ember kis részlete is vezérmotívummá válhat" - Henri Cartier-Bresson.

 A modern esküvői fotozsurnalizmus tiszta formája szinte egyáltalán nem fordul elő. Még korunk legnagyobb dokumentaristáinak (pl. Jeff Ascough és Dennis Reggie) is teljesíteniük kell ugyanis az ügyfelek minden kívánságát, amely leginkább a formális csoportképek és portrék elkészítését jelenti (igaz, erre ők mindössze kb. 20-30 percet szánnak).

A többi fotográfus a skála két végpontja közt helyezkedik el, egyesek egészen jobboldalon, őket hívjuk fotozsurnalisztáknak.

A manapság divatos stílusok is felhelyezhetők erre a skálára, a fashion, glamour inkább a bal, az illusztratív és a kreatív pedig a jobb végéhez van közelebb.

Egy fotográfus is elhelyezhető a tengelyen, persze nem egy pontra, hanem - a tudásától és repertoárjától függően - egy tartományba.

Vannak igazán nagy fotográfusok akik magabiztosan uralják szinte a teljes palettát, ilyenek pl. Yervant Zanazanian, Joe Buissink, David Beckstead, de minden stílusnak vannak virtuózai mint az esküvői glamour reneszánszát elindító Jerry Ghionis vagy a szakma nagy kaméleonja, a szintén ausztrál Martin Schembri, de sorolhatnám napestig a régi és új csillagokat.

 

 

 

 

 

 

 



adminisztráció